A közlemény összefoglalja a miokardiális revaszkularizáció aktualizált eu­rópai irányelvének legfontosabb újdonságait. A korábbi irányelvekkel ös­szehasonlítva tovább bővült a perkután intervenciók javallati köre a bypass műtéttel szemben, a stabil koszorúér-betegségre vonatkozóan rövidült a kettős trombocitagátlás ajánlott időtartama, és helyet kaptak az irány­elvekben a felszívódó sztentek.

Az optikai koherencia tomográfia (OCT) a legújabb intravaszkuláris képalkotó mód­szer a koszorúerek tanulmányozására. Stabil coronaria-betegségben és akut coro­naria-szindrómában (ACS) egyaránt használható. A mikroszkópét megközelítő fel­bontásával igen részletgazdag képet ad a koszorúerek faláról in vivo. A sztenózisok mértékének megállapításán túl alkalmas a perkután intervenciók vezérlésére és a beavatkozás utáni követésre is. 

A következő blokkban ol­vasható három, eredetileg a Deutsche Medizinische Wochenschrift hasábjain 2014-ben megjelent közlemény – (1) Összefüg­gések az agyi artériák szűkülete és a szívkoszorúér-betegségek között, (2) Az ICD-sokkok elkerülésének prognosztikai jelentősége és stratégiái, (3) A szív koszorúereinek vizs­gálata optikai koherencia tomográfiával – más és más szempontok miatt ugyan, de egyaránt fontos és aktuális klinikai jelentőséggel bír a szív- és ér­rendszeri megbetegedések kivizsgálá­sában és kezelésében.

Mely esetekben nem feltétlenül jobb a gyógyszert kibocsátó sztent a bevonat nélkülinél? Mikor lehet előnyösebb a bypass műtét a perkután coronaria-intervenció¬nál még napjainkban is? Milyen új eredmények láttak napvilágot a sztenttrombózis gyógyszeres megelőzésével kapcsolatban, és mit várhatunk a folyamatban levő vizsgálatoktól? Mérföldkőnek bizonyulnak-e a már ma is használatos biológiailag felszívódó sztentek az intervenciós kardiológia fejlődésében?